Clarence egy édes kis kutya, akit Clarence-nek hívnak, és teljesen normális, hogy szeretetet mutat, még csak 4 éves. És bár az egyetlen gesztusa, amikor az emberek közel vannak hozzá, egy ölelés a mancsaival, még nem volt olyan szerencsés, hogy ugyanilyen szeretettel viszonozzák, és otthonba kerüljön.
Azok az emberek, akik a gondjaikra bízták, nem engedték ki a házból, és még rosszabb volt, amikor elvitték egy szupermarket parkolójába, és ott hagyták magára. A egyetlen lehetőség, hogy újra otthonra találjon, az az ő gyengéd ölelésük volt mindenkit, aki a közelébe jött.
Nem volt egyedül, mert volt még két másik kutya is, egy kis csivava és egy német juhászkutya. Amíg a a városi állatvédők el nem vitték, csak Clarence és a német juhászkutyát érkezett a helyszínre, mivel a csivava elszaladt, mielőtt elvitték volna.
Sikerült megtalálni Clarence gazdáit, de azok nem voltak hajlandóak visszavenni a lányt. Így hát Clarence azon állatok listájára kerül, akiknek az életét elvették, mert nem találtak otthont. Szerencsére Clarence-nek nem ez lett volna a vége, a Hounds In Pounds központ éppen időben érkezett.
Clarence és a németjuhász élve kijutott a helyről, most már csak a végleges otthonukra várnának. Az emberekkel való kiváló kapcsolatuk teszi őket igazán különlegessé. De még különlegesebbek azok számára, akik megmentették az életüket a rossz sorstól.
A központ önkéntesei nyilatkoznak Clarence-ről: “Kedves, szelíd és nagyon hálás, hogy biztonságban van nálunk. Nem tudunk segíteni, de elveszünk Clarence aranyszínű bundájában, a napsütésre emlékeztet minket, és imádjuk a személyiségét. Világos, melegszívű és fényt hoz azoknak, akik találkoznak vele.”.
Clarence nem korlátozza szeretetét az emberekre, a többi állat, még a macskák is nagyon kedvelik nemes személyiségét. Nem fog sokáig tartani, amíg elnyeri leendő szülei szívét – mondta Cat Suzuki, a központ alapítója: “Ő csak szeretne melletted lenni”.
A központ önkéntesei nagyon bíznak abban, hogy Clarence hamarosan családra talál.
“Eléggé lusta, szóval egy mozipajtás vagy egy összebújós pajtás lenne ideális.”nem telt el sok idő, mire Clarence egy olyan család tagja lett, amely minden ölelését szívesen fogadta.
Ez a történet világosan megmutatja, hogy a különleges lények végső sorsa hogyan változhat meg néhány ember szeretetével.