Miért kell nyírni a juhok gyapját?
A juhok különleges haszonállatok; sok szempontból különböznek a tehenektől és a kecskéktől.
A többi haszonállathoz hasonlóan ők is tejtermelőek.
Ezenkívül vastag szőrzetet növesztenek, amelyet gyapjúnak neveznek, és nyírva kényelmes pulóverek és zoknik készíthetők belőle.
Ráadásul a nyírás aktusa, ami egyenértékű azzal, mintha mi levágatnánk a hajunkat, azért is előnyös számukra, mert rendbe teszi őket, ami jót tesz az egészségüknek és a higiéniájuknak.
Mi történik, ha nem nyírjuk meg a juhok gyapját?
A juhok gyapja havonta átlagosan akár hat millimétert is nőhet, de a táplálkozástól és a környezettől függően, amelyben a juhok tartózkodnak, ez eltérő lehet.
A gyapjuk remekül tartja melegen magát, különösen télen, de a forró napokon rosszul is lehet.
Ráadásul a szennyeződés és a sár idővel felhalmozódhat, ráadásul a súly megnehezítheti a mozgást.
Meglepő módon ezt a birkát már régóta nem nyírták.
Ismerd meg Baarackot, a több mint 80 kilós birkát.
Ez azonban nem azért van, mert túl sokat evett, hanem az egész testét beborító, benőtt gyapjú miatt.
Baarack egy vadjuh volt, akit egy ausztrál helybéli talált meg, amint az erdőben mozgott szánalmas állapotában.
A férfi egy lancefieldi menhelyre, az “Edgar’s Mission Sanctuary” nevű menedékhelyre hajtotta a szerencsétlen birkákat
Kedvesen megkérdezte a személyzetet, hogy elvihetik-e a juhokat, és a személyzet habozás nélkül elfogadta.
Elég nagy kihívás volt a birkákat az óvóhelyen mozgatni.
Baarack nehezen tudott egyedül mozogni, de a személyzet küzdött azért, hogy a menhelyen belülre kerüljön.
A személyzet gyengéd eljárásával és a menhelyen lévő többi birka próbálta megnyugtatni Baarackot, így végül sikerült őt a nyírási terület felé mozgatni.
A nyírás számukra is sok időt vett igénybe.
Baarack bundáját kosz, sár, sőt még gallyak is mattították.
A személyzetnek olyan nehéz volt átnyírni a szőrét, hogy egyes részeken kézi ollót kellett használniuk, mielőtt egy nyírószerszámmal megborotválták volna.
A személyzet érezte, hogy Baarack fél, ezért egyikük átölelte, hogy megnyugtassa.
“Tényleg azt hiszem, hogy segítettünk neki” – osztotta meg az Edgar’s Mission alapítója, Pam a The Dodo című lapnak.
Tudták, hogy a legjobbat teszik.
Ez volt az első alkalom, hogy a juhok szabadon mozoghattak.
Képzeld el, hogy a testednél kétszer nehezebb súlyt állandóan magadhoz csatolnak.
Nem lenne nehéz még egy izmot is megmozdítani?
Amikor a személyzet végre befejezte Baarack nyírását, a birka úgy érezte, mintha egy hatalmas terhet levettek volna róla.
Boldogan sétált végig a menhely sikátorán, percről percre visszanyerve önbizalmát és erejét a lábaiban.
A személyzet elkísérte, hogy találkozzon új barátaival, és azonnal úgy érezte, hogy szívesen látják.
Látni őt jókedvűen, miután olyan sokáig nem volt a gyapjúketrecében, nagyon kielégítő volt.
A személyzet továbbra is reménykedik Baarackban, és továbbra is gondoskodik róla.
Valójában Pam hálás volt, hogy Baarack bekerült az életükbe. Ráadásul láthatták, hogy
Baarack napról napra egyre jobban érzi magát és egyre magabiztosabb, és várják a további fejlődést.
Hála Pamnek és az Edgar’s Mission többi tagjának, sikeresen megmentették Baarack életét.
Kattints az alábbi videóra, hogy többet megtudj Baarack történetéről, és lásd csodálatos átalakulását!
Kérjük, küldje el a MEGOSZTÁS ezt barátaiddal és családoddal.