Az állatmentés világában nem ritkák az esélytelen túlélés történetei.
Bár a Lucky nevű apró albínó kiskutya története igazán kiemelkedő.
Az alom legkisebbjeként született Lucky-t egy háztáji tenyésztő udvarában találták meg, aki nem törődött sem az ő, sem a testvérei jólétével.

“Nem voltam biztos benne, hogy túléli-e” – mondta Clanay Reza, a nő, aki végül Lucky örökös anyukája lett.
“Az összes többi kiskutya elpusztult, én pedig arra gondoltam: “Ki tudja, hogy ez az egy túléli-e az éjszakát”.”
De Lucky, akinek a nevét nem könnyelműen választották, harcosnak bizonyult.
Ő volt az egyetlen az alomból, akiben volt elég erő és elszántság a túléléshez.
Lucky még egynapos sem volt, amikor egy szomszéd meghallotta a segélykiáltásait. A szomszéd kutyája kint volt, amikor az újszülött kölykökbe botlott.




A tenyésztő, akit már nem érdekeltek a kölykök, mivel nem tudott hasznot húzni belőlük, gondolkodás nélkül átadta őket az aggódó nőnek.
A kiskutyákról értesülve Clanay felajánlotta, hogy gondozásba veszi őket.
“Ha szükséged van egy nevelőszülöttre, vagy segítségre van szükséged a mentésben, szólj nekem, elmegyek értük” – mondta.
A kölykök olyan kicsik voltak, amikor Clanay hazahozta őket, hogy inkább hasonlítottak bébihörcsögökre, mint kutyákra.




Lucky volt a legkisebb a csapatból, és Clanay attól tartott, hogy nem fogja túlélni.
De úgy döntött, hogy ad neki egy harci esélyt.
Tragikus módon Lucky testvérei nem élték túl, így ő maradt az egyetlen túlélője ennek a háztáji tenyésztési tragédiának.
Clanay elhatározta, hogy Lucky nem juthat ugyanerre a sorsra.




“Mindent meg kell tennem, amit csak tudok. Nem hagyhatom, hogy ez a kutya meghaljon nekem, mint ahogy az összes többi kutya is elpusztult. Nem mehet el” – határozta el magát.
Lucky harcosnak bizonyult.
Annak ellenére, hogy nehezen kapaszkodott az üvegbe, erős ivási hajlandóságot mutatott, és apró cseppeket nyelt fel a fecskendőből.
Csak egyhetes korában engedte meg magának Clanay, hogy elhiggye, Lucky talán tényleg túléli.




Két héttel később Lucky elkezdett állni, járni és kinyitotta a szemét. Clanay új célt tűzött ki maga elé: “Csak érjem el, hogy 8 hetes legyen, és tudod, akkor már jók leszünk”
Lucky tovább növekedett, és még a háromszor akkora játékokkal is elkezdett játszani, mint amekkora volt.
Lucky útja azonban nem volt kihívásoktól mentes.
Két hetes korában Clanay felfedezte, hogy Lucky vak.




Négy hónapos korában ki kellett venni az egyik szemét.
Lucky azonban könnyedén alkalmazkodott új életéhez, mint félszemű kiskutya.
Állandó kacsintása csak tovább növelte a báját.
Lucky, aki szintén albínó, naptejet és napszemüveget kell viselnie, amikor kimegy a szabadba. De ezek az apró kellemetlenségek nem szegik kedvét.




Clanay szerint Lucky egy boldog, bújós kutya, aki nem hagyja, hogy bármi is visszatartsa.
Még ha beteg is, akkor is csóválja a farkát.
A születésétől fogva ellene szóló esélyek ellenére Lucky ma már egy boldog és egészséges 2 éves kutya.




Története a rugalmasság erejének és egy kis szeretet és törődés hatásának bizonyítéka. Milyen imádnivaló tagja a családjuknak!
Nézd meg ennek a kiskutyának a hihetetlen átalakulását az alábbi videóban!
Kérjük, MEGOSZTÁS ezt barátaiddal és családoddal.