Mindannyian szeretjük a kutyáinkat, és nincs olyan dolog a világon, amit ne tennénk meg azért, hogy biztonságban és boldogok legyenek.
Azonban, ahogy más fajok, úgy a kutyák is öregszenek. Ahogy öregszenek, úgy gyengülnek el, és ezt nem lehet megállítani.
Mi nem, és a tudomány egyik ága sem.
Bármennyire is hiszünk a csodákban, gyakran nem történnek meg.
Eljön az idő, amikor el kell búcsúznunk.
Amikor a helyzet nehézzé válik, néhány állattartó a “kegyes halál”, népszerűbb nevén az “eutanázia” mellett dönt.
Ahogy az Auburn Állatkórház a honlapján leírja, az eutanázia… “szó szerint “könnyű és fájdalommentes halált” jelent Talán úgy ismeri, mint “egy háziállat elaltatása” vagy “egy állat elaltatása” Ez az élet befejezésének szándékos aktusa, és kétségtelenül nehéz kérdés.”
Sajnos, e folyamat során néhány állattartó úgy dönt, hogy elhagyja kedvencét, még mielőtt az utolsó lélegzetét venné.
Magára hagyja szeretett kedvencét az utolsó másodpercekben.
Egy állatorvos számára ez teljességgel elfogadhatatlan.
Reddit-fiókján, az “u/rescuemum” felhasználónévvel mindent kiadta magából.
A posztja így szólt: “Egy állatklinikán dolgozom, és elegem van abból, hogy az emberek elaltatják a kutyáikat. Lehet, hogy nehéz elbúcsúzni, de nekik ez a pokol. Már az állatorvost sem szeretik, összezavarodtak, félnek, szomorúak és TÉGED keresnek, amikor az utolsó lélegzetüket veszik.”
Állatorvosi klinikán dolgozóként megemlítette: “Megpróbálhatok annyi szeretetet és vigaszt nyújtani nekik, amennyit emberileg tudok, de a nap végén idegen vagyok számukra.”
Még aznap szemtanúja volt egy újabb árulásnak, amit egy hűséges kutyával követtek el.
Ugyanebben a bejegyzésben azt írta: “Ma egy hölgy leadta a 13 éves kutyáját, hogy elaltassák, miután elmondtam neki, hogy nincs állatorvosunk a klinikán, mivel egész nap a farmon volt, ragaszkodott hozzá, hogy 9 órakor otthagyja, tudván, hogy az állatorvosunk csak jóval este 6 után jön vissza. Túl elfoglalt volt ahhoz, hogy később visszahozza, így egész nap egyedül hagyta az édes kislányát, mielőtt meghalt.”
Ugyanebben a bejegyzésben megemlítette, hogy a napot azzal töltötte, hogy gondoskodott szegény kutyáról. Elmentek egy rövid sétára, vettek neki egy sajtburgert, lefeküdtek a földre, és összebújtak vele.
A kutya tanácstalan és összezavarodott volt. Meg volt rémülve és sírt. Nagyon nehéz lehetett számára, hogy megértse, miért van egy idegennel.
Nem tudta, hogy ez az utolsó ember, akivel együtt lesz, mielőtt elmegy.
Fájdalmas látvány volt nézni.
A posztja a gyomorba vágó ütéssel zárult: “Megpusziltam és azt mondtam neki, hogy jó kislány volt, miközben átment a szivárványhídon, de a szemei nem szűntek meg a családját keresni. A kutyák tudják, mi történik, ne tegyék ezt velük. Legyél ott, amikor átmennek a hídon. Nem fogsz belehalni, ígérem.”
Ez mindenképpen egy olyan ébresztő, amit mindenkinek meg kell hallania, akár van háziállata, akár nincs.
Még egyszer: ha a kutyák “az ember legjobb barátai”, miért ne lehetnénk mi is azok hozzájuk?
Nézd meg az alábbi videót, ha tudni akarod, mire számíthatsz ebben a folyamatban.
Kérjük, OSZD meg ezt barátaiddal és családoddal.