Néha a különböző fajokhoz tartozó állatok szoros kötelékeket alkotnak. Édes lehet látni, ahogy ezek a hasonló, de különböző állatok ilyen jól kijönnek egymással.
Pontosan ez történt két vastagbőrű bébivel, akik egymásba szerettek.
A dél-afrikai KwaZulu-Natalban található a Zululand Rhino Orphanage, az egyetlen erre a célra létrehozott árvaház a környéken.
Számos mentett orrszarvúnak adnak otthont, amelyek mindegyikének megvan a maga története arról, hogyan kerültek árván a vadonba.
Egyikük a Makhosi nevű orrszarvú, egy nőstény fehér orrszarvú, akit akkor mentettek meg, amikor a vadőrök rájöttek, hogy két nappal a születése után gondjai vannak a túléléssel.
Mivel a Zululand Rhino Orphanage nem csak a szarvú vastagbőrűek megmentésére koncentrál, az üvegházukban néhány megmentett afrikai víziló is van.
Egy bizonyos Charlie nevű vízilovat az Ezemvelo KZN Wildlife egyik mentője mentett meg, aki észrevette, hogy a víziló koraszülöttként született, és a szárazság miatt nem tudott tejet inni az anyjától.
Charlie korábban került a konzervatóriumba, mint Makhosi.
Amikor azonban Makhosi csatlakozott a családhoz, azonnal egymásba szerettek.
Ők voltak a legédesebb páros abban az üvegházban, és látszott rajtuk, mennyire szeretik egymást.
Mindketten kemény helyzeteken mentek keresztül.
Az árvaház tudta, hogy mindkettőjüknek szüksége van a legjobb vigaszra, amit csak adhatnak, ezért úgy döntöttek, hogy bemutatják őket egymásnak.
Charlie váratlanul összebarátkozott Makhossal, és mindketten imádnivalóak voltak. Az elárvult vastagbőrűek között olyan erős kötelék alakult ki, hogy nehéz volt szétválasztani őket.
Állandóan lehetett látni egyiket a másik körül, főleg, amikor eljött a szunyókálás ideje; mindig egymás mellé bújtak.
Ugyanez vonatkozik az egyéb tevékenységeikre is, mint a játék, az evés, sőt még a slaggal való fürdetés is.
Ezért mondhatnánk, hogy Charlie és Makhosi egyszerűen megtanulták, hogyan éljenek egymás mellett minden probléma nélkül.
Amióta Charlie találkozott Makhosival, kezdte elfelejteni, hogyan viselkedjen a sajátjaként.
Az egyetlen probléma ezzel az volt, hogy Charlie kezdett inkább orrszarvúvá válni, minthogy önmaga legyen.
Elfelejtette a szokásait és a berögzült tulajdonságait, amelyekkel minden vízilónak rendelkeznie kell.
“Nem értette, miért kell neki a vízbe mennie, de az orrszarvúak nem mennek vele” – mondta Megan Lategan, az árvaház vezetője.
Charlie úgy nőtt fel, hogy úgy viselkedett, mint egy orrszarvú, mivel nincsenek hozzá hasonló vízilovak, akiktől tanulhatott volna, és az árvaház számára nehézzé vált, hogy ilyen állapotban engedjék ki a vadonba.
Szerencsére az árvaház befogadott egy másik vízilovat, amely éppen tökéletes volt arra, hogy bemutassák Charlie-nak.
A neve Mumin volt.
Több mint 20 órába telt, mire az árvaházba vitték, miután megmentői az anyja holtteste mellett kuporogva találtak rá.
Amikor Moomin megérkezett az árvaházba, eltartott egy darabig, amíg óvatosan bemutatták Charlie-nak.
Alig három nap alatt a vízilovak képesek voltak erős kapcsolatot találni egymással.
Idővel Muminak sikerült megtanítania Charlie-t a víziló lét alapjaira.
Charlie és Mahkosi kötődése annak ellenére is erős maradt, hogy a férfi a legtöbbször Muminál volt.
A vízilovak többet lógtak együtt, mint valaha, hogy Charlie végre maga is vízilóvá válhasson, de nem tudta elfelejteni első barátját, Mahkosit.
Bár a pár még mindig szereti egymást, mostanra már külön utakon járnak.
Mahkosi visszakerült a vadonba, ahol jól érzi magát.
A menhely reméli, hogy hamarosan szabadon engedheti Moomint és Charlie-t is.
Azt még nem tudják pontosan, hogy hol, de azt tudják, hogy együtt fogják őket szabadon engedni. Charlie-nak nem kell majd aggódnia, hogy el kell búcsúznia lelki társától.
Nézd meg a Charlie-ról, Mahkosi és Muminról szóló édes videót alább!
Please MEGOSZTÁS ezt barátaiddal és családoddal.
Forrás: Forrás: The Dodo