Minden éjjel 255 hajléktalan ember előtt nyitja meg kapuit a templom, és ad nekik egy biztonságos helyet, ahol aludhatnak

Shelly Roder és Louis Vitale atya 2004-ben alapította a Gubbio Projectet.

A név egy régi olasz mesén alapul, amely egy csapat városlakóról szól, akik összebarátkoznak egy félelmetesnek tűnő farkassal, hogy aztán megtudják, hogy az állat valójában kedves és szelíd. Ez megfelelő metafora a szervezet munkájához.

A Gubbio Project a helyi egyházakkal együttműködve menedéket biztosít a hajléktalannak, hogy legyen hol biztonságban aludniuk. San Fransiscóban indult, de más városokban is inspirált programokat.

Az alváshiány egy kritikus egészségügyi probléma, amellyel a hajléktalanságban élők szembesülnek.

A menedékhelyek gyakran nem számítanak biztonságos helynek az elalváshoz sem. Sokan számolnak be arról, hogy nem akarnak ott elaludni, mert félnek attól, hogy éjszaka kirabolják vagy megtámadják őket.

A legtöbb menedékhely nappal is bezárja az ajtókat, kivéve, ha az illetőnek egészségügyi problémája van. Ez azt jelenti, hogy sokan kritikus alváshiányt tapasztalnak.

A Gubbio Project partnere a San Fransisco-i Szent Bonifác templom.

Mivel a menedékhelyek napközben zárva vannak, a templom minden hétköznap reggel 6 órakor nyitja meg kapuit, így az emberek biztonságos helyen alhatnak.

“Átlagosan 225 fedél nélküli szomszéd keres biztonságot és pihenést a padokon a szentélyben a St. Bonifác templomban minden hétköznap reggel 6 órától” – olvasható a szervezet honlapján.

“Vendégeinknek nem teszünk fel kérdéseket, amikor belépnek a templomokba; a belépést gátló akadályok elhárítására törekedve nincsenek bejelentkezési lapok vagy felvételi űrlapok.”

A templom 3 részre van osztva.

A hét folyamán a templom 3 részre van osztva. A hajléktalanságot megtapasztalók a hátsó 2/3-okat használhatják alvásra, míg az első 1/3-at a 12:15-kor kezdődő napi misére használják. A program fontos része, hogy az egyének biztonságban maradhassanak és aludhassanak a napi mise alatt.

“Ők lényegében a közösség részei, nem pedig kirúgni őket, amikor az otthonukkal rendelkezők bejönnek istentiszteletre.”

“Ez egyúttal üzenetet is küld a misén résztvevőknek – a közösségbe tartoznak a fáradtak, a szegények, a mentális problémákkal küzdők, és azok is, akik nedvesek, fáznak és koszosak.”

A Gubbio Project hasonló programokra inspirál.

Más templomok is követték a példát, és most már szintén biztonságos alvóhelyként kínálják fel a helyüket az arra rászoruló egyéneknek. Az Ontario állambeli Londonban a Beth Emmanuel templom a tél folyamán megnyitotta kapuit. A szobákat “melegedőközponttá” alakították át, hogy az emberek kimenekülhessenek a hidegből.

Dan Morand, a templom lelkésze megjegyezte, hogy a programot már az első éjszakán 40 ember vette igénybe.

“Ez talán nem tűnik soknak néhány ember számára, de ez rengeteg ember odakint” – mondta a CBC Newsnak. “Ez elfogadhatatlan.”

Niagara Fallsban a St. Andrew’s Church a kanadai kormány támogatásával programot indít.

Az Angela Peebles által létrehozott projekt reméli, hogy “egy új beugró helyet hoz létre, ahol ők [a hajléktalan polgárok] lóghatnak, felmelegedhetnek vagy nyáron lehűlhetnek, és hozzáférhetnek a számukra szükséges szolgáltatásokhoz” – írta a St. Catharines Standard.

Egy másik New Jersey-i program, a Family Promise, helyi egyházakkal együttműködve nyújt menedéket hajléktalanságot megtapasztaló családoknak. Egyszerre legfeljebb 5 családnak tudnak segíteni.

Tudj meg többet ezekről a hihetetlen programokról az alábbi videóban.

Kérlek OSZD megezt a cikket barátaiddal és családoddal.