Az 1930-as évek Amerikában enyhén szólva is kemény volt. Ez volt az az időszak, amikor az ország átküzdötte magát azon, ami később a Nagy Gazdasági Világválság néven vált ismertté.
E káosz közepette azonban rendkívüli nők egy csoportja tűnt fel, akik az irodalomtörténet meg nem énekelt hőseivé váltak.
Őket nevezték el a “könyves nőknek”.
könyvtárosok, akik lóháton vágtak neki a Kentuckyban található, zord Appalache-hegységnek, eltökélten, hogy a legelszigeteltebb közösségekbe is eljuttatják az írástudást.
A Pack Horse Könyvtári Kezdeményezéssel kezdődött, amely Roosevelt elnök New Deal programjaiba ágyazott gyöngyszem volt.
A Works Progress Administration által finanszírozott kezdeményezés nem csak a munkahelyteremtésről szólt.
Szívből jövő küldetés volt, hogy könyveket juttasson el olyan helyekre, ahol könyvtárakról nem hallottak, igazi mentőövet jelentett a külvilág felé.
Ezek a nők minden nap könyvekkel teli nyeregtáskákkal megrakodva lovagoltak át az akkor még ismeretlen terepeken.
Ezek a nők bátor kalandorok és oktatók voltak, akik a vadonban navigálva oltották a tudásszomjat az ország távoli szegleteiben.
A könyves asszonyok lelkes hallgatók csoportjainak felolvasásával keltették életre a történeteket.
Ez a személyes érintés varázslatossá tette látogatásukat, ami messze túlmutatott a szokásos könyvtári szolgáltatás keretein, és inkább a bárdok vagy vándor mesemondók ősi napjaihoz hasonlított
Nyolc év alatt ezek a nők mintegy 100 000 emberhez jutottak el, hetente több mint száz mérföldet utazva.
Elkötelezettségük figyelemre méltó volt, nem csak könyveket, hanem reményt és kapcsolatot adtak a nagyvilággal.
Ezeken a távoli területeken nagy volt az olvasás iránti vágy.
A gyerekek és a felnőttek egyaránt annyira ki voltak éhezve az olvasnivalóra, hogy minden könyv értékes ajándék lett.
Ezek a könyvtárosok új világok ajtaját nyitották meg.
Munkájuk jelentőségére még Eleanor Roosevelt is felfigyelt, aki 1937-ben meglátogatta a Packhorse Könyvtárat.
Látogatása megerősítette a kezdeményezés nemzeti jelentőségét, és elismerte a könyvtárosok felbecsülhetetlen értékű szolgálatát.
Sajnos a második világháború kezdetével a nemzet fókusza eltolódott, és 1943-ban a Pack Horse Library Initiative véget ért.
A könyves asszonyok és erőfeszítéseik hatása azonban tovább élt az általuk szolgált közösségekben és azok szívében, akiket felvilágosítottak.
A könyves asszonyok az irodalmi szabadság úttörői voltak, biztosítva, hogy a legnehezebb időkben is égjen a tudás lángja Appalache szívében.
Az ő örökségük erőteljes emlékeztető arra, hogy az ember egyszerre csak egy könyvvel és egy utazással képes változtatni a dolgokon.
Tudjon meg többet ezekről a hihetetlen nőkről és a megvesztegethetetlen nyomról, amit a világban hagytak az alábbiakban!
Kérjük, MEGOSZTÁS ezt barátaiddal és családoddal.